Az emésztőrendszer egyensúlya kutyáknál és macskáknál könnyen felborulhat: hirtelen eledelváltás, zsíros „konyhai falatok”, romlott falat, stressz, bélparaziták, macskáknál a szőrlabda, ételintolerancia vagy „kukázás” is okozhat átmeneti bélirritációt.
Mi a teendő macska és kutya hasmenés ellen?
Első lépés a helyzet felmérése: ha a kedvenc élénk, iszik, csak egyszer-kétszer lágyabb a széklet vagy egyet hányt, nincs láz, nincs vér a székletben, nincs erős hasi fájdalom és nem ismétlődik a hányás, akkor óvatos, rövid, otthoni diétás menedzsmenttel esély van gyors rendeződésre.
A legfontosabb a folyadékpótlás: kis adagokban, gyakran kínált víz, szükség esetén állatoknak készült elektrolit oldat segít megelőzni a kiszáradást; etetést felnőtt, alapvetően egészséges állatoknál 12–24 órára érdemes szüneteltetni, majd több, egészen kicsi porcióval, könnyen emészthető, zsírszegény, fűszerszegény étrenddel újraindítani. Teljes értékű „gastro” diéták ilyenkor praktikusak, mert kiegyensúlyozottak; a házi főzés csak átmeneti lehet, és néhány napnál tovább nem javasolt, különben mikrotápanyag-hiányt okozhat. A bélflóra helyreállítását válogatott probiotikumok és prebiotikumok támogatják: rövid kúrában csökkenthetik a hasmenés időtartamát, stabilizálják a székletet és mérséklik a gázképződést; érzékeny gyomrú egyedeknél utazás, tápváltás vagy antibiotikum-kezelés környékén különösen hasznosak.
Mire figyeljünk a macska hányás esetén?
Macskáknál kulcskérdés a folyadék: több itatópont, szökőkút és a nedves eledel arányának emelése javítja a komfortot; szőrlabda-hajlamnál a rendszeres fésülés és a kímélő, állatoknak készült maltpaszta segíthet. A visszatérő „pocak-ügyeket” gyakran az etetési rutin finomhangolása rendezi: a túl gyors fehérjeváltás, a magas zsírtartalom vagy a sok jutalom könnyen provokál tüneteket, ezért minden tápváltás 7–10 napos átmenettel történjen, és a jutalom mennyisége illeszkedjen a napi kalóriához.
Kölyök és idős állatok, illetve krónikus betegséggel élők esetén a küszöb alacsonyabb: náluk kis ingadozás is gyorsan kiszáradáshoz vezethet, ezért hamarabb indokolt az állatorvosi vizsgálat. Vannak vészjelek, amikor nem próbálkozunk otthon: ismétlődő vagy csillapíthatatlan hányás, véres vagy fekete széklet, erős hasi fájdalom, felfúvódás, magas láz, elesettség, idegentest gyanúja (játék, csont, fonal), mérgezésgyanú, idegrendszeri tünet, és bármely ilyen tünet kölyökben vagy nagyon idős állatban; nagytestű, mély mellkasú kutyánál sikertelen öklendezés és nyálzás gyomorcsavar gyanúja – ez azonnali ellátást igényel.
A megelőzés hétköznapi lépéseken múlik: következetes, teljes értékű etetés, a „konyhai kóstolók” elhagyása, szemetes és komposzt biztosítása, rendszeres életmódhoz igazított féregtelenítés és időnkénti székletvizsgálat, kiszámítható napirend, valamint jól választott, nem túl zsíros jutalmak és biztonságos rágók. Kiegészítők közül a célzott bélflóra-támogatás, a könnyen emészthető rostok és a cink jellegű nyomelemek segíthetik a nyálkahártya regenerációját; kerülendők a „mindenre jó” humán porok és a xilitet vagy illóolajokat tartalmazó termékek, különösen macskáknál.
Ha a tünetek 24–48 órán belül nem javulnak, vagy rövid rendeződés után visszatérnek, laborvizsgálat és szükség szerint képalkotás segít kideríteni, hogy ételintolerancia, krónikus bélgyulladás, hasnyálmirigy-érzékenység, máj- vagy veseprobléma áll-e a háttérben – ezek mind eltérő étrendi és terápiás megközelítést igényelnek. A tartósan nyugodt emésztés nem szerencse kérdése: tiszta, következetes etetési rutin, lassú átmenetek, tudatos jutalmazás, bélflóra-barát támogatás és időben kért állatorvosi segítség együtt adják a stabil, kényelmes mindennapokat.



