Sokan gondolják, hogy a kizárólag lakásban tartott macska védett a külső és belső élősködőkkel szemben. A valóság árnyaltabb: a kitettség valóban kisebb, mint kijárós társainál, de nem nulla. A bolhák, kullancsok és szúnyogok különböző utakon mégis bejuthatnak a lakásba, a belső paraziták petéi pedig a cipőtalpon, ruhán vagy akár friss zöldön is megérkezhetnek. A megelőzés célja nem az, hogy minden hónapban feleslegesen kezeljünk, hanem az, hogy a macska életmódjához illesztett, észszerű védelmet építsünk fel.
Mik parazita fertőzés tünetei?
A leggyakoribb téli-nyári betolakodók a bolhák és a szúnyogok. A bolha petéi és lárvái a környezetben fejlődnek, a felnőtt egyed pedig ugrik: elég egy rövid lépcsőházi kontaktus, egy vendég kabátja vagy egy szőnyeggel érkező használt bútor, és máris megjelenhetnek a lakásban. A bolhacsípés nemcsak viszketést okoz: a bolha köztesgazdája lehet galandféregnek, allergiás reakciót válthat ki, és másodlagos bőrgyulladáshoz vezethet. A szúnyogok a meleg hónapokban könnyen bejutnak a nyitott ablakokon, és bár macskában a szívférgesség ritkább és másként zajlik, már kevés féreg is súlyos légzőszervi tüneteket okozhat. A kullancsok városi parkokból, erkélyen pihenő növénytartókból, vagy akár a gazdi ruhájáról is bekerülhetnek, és bár macskán ritkábbak a kullancs által terjesztett kórok, az általános gyulladásos reakciók és a csípés helyi szövődményei így is kellemetlenek lehetnek. A fülatkát főként állat–állat kontaktussal kapják el a cicák (panzió, ideiglenes befogadás, kozmetika, állatorvosi váró), de egy fertőzött társállat néhány nap alatt az egész háztartást érintheti.
A belső paraziták közül a legfontosabbak az orsó- és galandférgek, valamint egyes egysejtű kórokozók, például a Giardia. A fertőzés forrása lehet nyers hús, kisebb rágcsálók (húsevő ösztönből elejtett „játékszer” a folyosón), növényföld vagy kerti zöld, amelyre rajtunk keresztül kerültek peték. Bár lakáscicánál ritkább a masszív fertőzés, a tünetek – visszatérő hasmenés, puffadás, hányogatás, fakó szőr – alattomosan jelentkezhetnek, és a környezetben maradó peték hosszú ideig fertőzőképesek. Éppen ezért a rendszeres, életmódhoz igazított belső parazitaellenes program és az időnkénti székletvizsgálat lakásban tartott macskánál is jó gyakorlat.
Mi a leghatékonyabb kullancs, szúnyog, bolha ellen?
A megelőzés alapja a következetesség és az arányérzék. Külső paraziták ellen a macskának való, biztonságos készítményt érdemes választani, és a szezonalitást, valamint a lakás kitettségét figyelembe venni. Ha a cica nyáron sokat ül a nyitott ablakban vagy az erkélyen, ha a gazdi rendszeresen jár zöldterületre, ha gyakran érkezik vendég más állattal, akkor a havi külső védelem indokolt. Macskánál soha ne használjunk kutyáknak szánt, permethrint tartalmazó terméket. A belső paraziták ellen felnőtt, teljesen benti cicánál az évi legalább egy székletvizsgálat jó kiindulópont, és a negatív eredménytől, valamint a kockázattól függően három–hat havonta széles spektrumú féregtelenítés javasolható. Kölyök, frissen befogadott vagy ismeretlen előéletű állat esetén az első hónapokban gyakoribb ütemezés és kontroll indokolt.
A környezet higiénéje sokat számít. A fekhelyek és takarók rendszeres, lehetőleg 60 °C-os mosása, a sűrű porszívózás, a szőnyegek és kárpitok tisztán tartása segít megtörni a bolha életciklusát. Új bútor vagy szőnyeg érkezésekor érdemes alaposan átnézni és kitisztítani. A nyitott ablakokra fineszes megoldás a rovarháló, erkélyen a madárfészkelés megelőzése és az aljnövényzet rendezése is mérsékli a kitettséget. Többállatos háztartásban mindenki egyszerre kapja a kezelést, különben a kezeletlen állat fenntartja a körforgást.
Érdemes ismerni a jellegzetes jeleket, mert a korai felismerés megkönnyíti a megoldást. A külső parazitákra utalhat a fokozott vakarózás, faroktő és nyaki területen megjelenő „törött” szőr, kisebesedés, a fül rázogatása, fekete, morzsaszerű szennyeződés a bundában (bolhaürülék). Belső parazitáknál a visszatérő hígabb széklet, puffadás, étvágy-ingadozás, tompább szőr, időnként hányogatás a tipikus. Macskában a szívférgesség gyanújelei lehetnek a köhögés, nehezített légzés, hirtelen levertség; ilyen esetben haladéktalan állatorvosi vizsgálat szükséges.
A mindennapi gyakorlatban az okos, életmódhoz igazított ütemezés a nyerő. Ha a cica valóban nem érintkezik más állatokkal, és a lakás védett, a külső védelem szezonális szigorítással is elegendő lehet, de a nyári hónapokban a havi ismétlés adja a legnagyobb biztonságot. Ha gyakran fogadsz vendégeket állattal, ha a cica kijár az erkélyre, vagy ha mentett állatok ideiglenesen megfordulnak nálad, érdemes egész éves szemléletben gondolkodni. Belső paraziták ellen az éves székletvizsgálat mellett a háromhavonkénti féregtelenítés konzervatív, de biztonságos megközelítés; ha a vizsgálat sorozatban negatív, és a kockázat alacsony, az ütem ritkítható. Bármely készítményt is választasz, tartsd a testsúly szerinti adagolást, és vezesd naptárban az ismétléseket, mert a „kifelejtett hónap” pont egy csípéshez elég lehet.
A lakáscica tehát nem védtelen, de nem is sebezhetetlen. A célzott, fajnak megfelelő külső és belső védelem, a higiénés rutinok és a korai jelek ismerete együtt biztosítják, hogy a kizárólag benti élet valóban kényelmes és biztonságos legyen. Ezzel nemcsak a viszketéses, emésztési és légzőszervi gondokat előzhetjük meg, hanem a család nyugalmát is: kevesebb sürgős állatorvosi rohanás, több gondtalan, dorombolós este – pontosan ezért érdemes tudatosan, de felesleges túlzás nélkül védekezni.



