A szívférgesség (Dirofilaria immitis) és a bőrférgesség (Dirofilaria repens) szúnyogok által terjedő betegségek, amelyek egyre gyakrabban jelennek meg kutyáknál, és ritkábban, de macskáknál is előfordulhatnak. A fertőzéshez elég egyetlen csípés: a szúnyog a lárvákat a bőrbe juttatja, amelyek hónapok alatt vándorolva a szívben és a tüdőartériákban (szívférgesség), illetve a bőr alatti kötőszövetben (bőrférgesség) telepedhetnek meg. A kockázat nem csak vízparton vagy erdőben áll fenn; városi környezetben, kertekben és erkélyen is találkozhatunk csípő szúnyogokkal, és a fűtött lakások, enyhe telek miatt a szezon egyre hosszabb. A jó hír, hogy következetes megelőzéssel, időben végzett szűréssel és okos környezetmenedzsmenttel a legtöbb eset megelőzhető.
A betegség menete alattomos. Kutyáknál a szívférgek hónapok alatt nőnek kifejletté; a korai szakasz gyakran tünetmentes. Később terhelésre jelentkező köhögés, fáradékonyság, fogyás, csökkent teljesítőképesség, súlyosabb esetben hasvízkór, ájulás is megjelenhet. Macskáknál kevesebb féreg is súlyos tüneteket okozhat: hirtelen köhögés, sípoló légzés, hányás, levertség, időnként hirtelen elhullás. A bőrférgesség általában enyhébb lefolyású, de viszkető csomók, bőralatti duzzanatok, visszatérő bőrgyulladás jelezheti. A diagnózis állatorvosi vizsgálattal történik: vérteszt, mikroszkópos vizsgálat, szükség szerint mellkasröntgen, szívultrahang ad biztos képet. Fontos tudni, hogy a fertőzés korai szakaszában a gyorsteszt még negatív lehet, ezért a szűrés időzítése és megismétlése az életmód és a helyi kitettség alapján történik.
A megelőzés két pilléren áll: a szúnyogcsípések számának csökkentésén és a lárvák rendszeres, gyógyszeres irtásán. A csípések ellen a környezet és a napi rutin finomhangolása az első lépés. Alkonyatkor és hajnalban, a szúnyogok csúcsidejében rövidebb kinti blokkokat tervezzünk, lehetőleg széljárta, árnyékos útvonalakon. A kertben a pangó vizek megszüntetése, madáritató rendszeres cseréje, hordók lefedése mérsékli a szúnyogszámot. A lakásban a rovarháló és a ventilátor már jelentősen csökkenti a csípések esélyét. Kutyáknál a repellens hatású, bőrre cseppenthető készítmények és egyes nyakörvek csökkenthetik a rácsípések számát; macskáknál csak fajra biztonságos, kifejezetten cicáknak engedélyezett terméket szabad használni, mert bizonyos hatóanyagok számukra mérgezők.
A gyógyszeres megelőzés lényege, hogy havonta egyszer – a szezonban vagy egész évben – olyan készítményt adunk, amely elpusztítja a csípést követő hetekben a szervezetbe került, még fiatal lárvákat. A forma lehet ízesített tabletta, spot-on oldat, esetenként hosszabb hatású injekció; a választás az életmódtól, testsúlytól és fajspecifikus biztonságtól függ. Vízkedvelő, sokat úszó kutyáknál az orális megoldások kényelmesek, mert fürdetés mellett is stabilak; többállatos háztartásban és feledékenyebb gazdiknál a hosszabb hatású opciók praktikusak lehetnek. A megelőzés akkor működik, ha pontos: testsúlyhoz igazított adag, naptárban vezetett dátumok, kihagyott hónapok nélkül. Macskáknál – bár ritkább a klasszikus szívférgesség – a megelőzés azért indokolt, mert már kevés féreg is súlyos légzőszervi tüneteket válthat ki, és a kezelés lehetőségei korlátozottabbak, mint kutyában.
Szűrés nélkül nincs biztonságos program. Olyan területen, ahol a fertőzés valós kockázat, felnőtt, korábban nem kezelt kutyánál a megelőzés megkezdése előtt vagy azt követően rövid időn belül javasolt vértesztet végezni, majd évente ismételni. Ennek célja, hogy kiszűrjük azokat a fertőzéseket, amelyeknél a megelőző készítmény önmagában nem elég, vagy amelyeket másképp kell kezelni. Fiatal, 6–7 hónapos kor alatti kutyáknál a teszt időzítése eltérhet; az ütemezést az állatorvos állítja be. Macskáknál a diagnosztika sajátosságai miatt a szűrés értelmezése összetettebb, de a megelőzés logikája ugyanaz: kevés féreg is nagy gondot okozhat, ezért a csípések és a lárvák blokkolása a cél.
Gyakori tévhitek akadályozzák a védekezést. Nem igaz, hogy városi környezetben nincs kockázat: a szúnyogok a legkisebb zöldfelületeken is szaporodnak. Nem igaz, hogy télen felesleges a védelem: enyhe teleken és fűtött lakások közelében a csípések elhúzódhatnak, és a havi ütem megtörése „rést” hagy a láncon. Az sem igaz, hogy a lakásban tartott macska védett: a szúnyog berepül, és a csípéshez nem kell séta sem. Végül: a „házi” illóolajok és rovarriasztó praktikák nem helyettesítik az állatoknak engedélyezett, bevizsgált készítményeket; macskáknál több illóolaj kifejezetten veszélyes lehet.
A mindennapi rutin megkönnyíti a programot. Vezess naptárt a havi megelőző adagokról; időzítsd emlékeztetővel a beadást; válassz olyan formát, amit a kedvenc biztosan elfogad (rágótabletta, por, spot-on); séták és nyári esték előtt gondold át a repellens védelmet és az útvonalat. Ha utaztok, különösen délebbre, kérj az indulás előtt állatorvosi tanácsot a helyi kitettséghez igazított védelemről. Többállatos háztartásban mindenki kapja a saját fajának és testsúlyának megfelelő programot, egy időben.
Mikor fordulj sürgősen állatorvoshoz? Ha terhelésre köhögést, hirtelen fáradékonyságot, sápadtságot, nehezített légzést, ájulást, hirtelen fogyást tapasztalsz; ha a bőr alatt visszatérő, ismeretlen eredetű csomók jelennek meg; ha a macska szokatlanul köhög, hányogat, sípolva lélegzik vagy éjszakai nyugtalanságot mutat. A korai diagnózis életet menthet, a késlekedés viszont súlyos keringési szövődményekhez vezethet.
Összefoglalva: a szívférgesség és bőrférgesség reális, de jól kezelhető kockázat. A tudatos környezetmenedzsment csökkenti a csípések számát; a pontosan ütemezett, életmódhoz illő havi megelőzés blokkolja a lárvákat; az éves szűrés biztonsági hálóként működik. Ha mindezt rendszerben csinálod, a szúnyogszezon nem a félelemről szól majd, hanem a tervezhető, nyugodt közös programokról – kutyánál és macskánál egyaránt.
Böngésszen a legjobb ajánlatok között!
