Szívférgesség: tévhitek és valóság

A szívférgesség alattomos betegség, amelyet szúnyogok terjesztenek: egy csípés elegendő ahhoz, hogy a lárvák bejussanak a szervezetbe, majd hónapok alatt lassan fejlődve a szívben és a tüdő ereiben telepedjenek meg. A folyamat sokáig észrevétlen maradhat, a kutya vagy a macska normálisan eszik, játszik, csak apró jelek utalnak a bajra: séta közben hamarabb kifullad, gyakrabban köhög, kevesebb kedve van a mozgáshoz, néha vissza-visszatérő levertség jelentkezik. Amikor a kifejlett férgek már nagyobb tömegben vannak jelen, a keringés mechanikai terhelése, az erek falának gyulladása és a szív munkájának fokozódó nehézsége miatt súlyosabb tünetek jelenhetnek meg: tartós köhögés, fogyás, teljesítményromlás, időnként ájulás, előrehaladott esetekben hasvízkór és életveszélyes keringési zavarok. Lakásban tartott állatok sincsenek teljes biztonságban: a szúnyog bejut a lakásba, az enyhébb telek pedig meghosszabbítják a kitettség időszakát, ezért a megelőzés ma már gyakorlatilag egész éves szemléletet igényel.

Mik a szívférgesség tünetei?

A betegség lényege, hogy a csípéssel bejutó lárvák a bőr alatti kötőszövetekből a véráramba kerülnek, onnan a tüdő nagyereibe és a szív jobb oldalába vándorolnak. A jelenlétük önmagában is gondot okoz, de az ellenük fellépő gyulladás és az erek falának károsodása tovább rontja a keringést, így alakulnak ki a jellegzetes, eleinte enyhe, később súlyosbodó tünetek. Macskákban a kórkép gyakran „maszkolt”: kevesebb féreg is elég lehet hirtelen, drámai légúti tünetekhez, köhögéshez, hányáshoz, sőt hirtelen elhulláshoz, ezért náluk a megelőzés és az időben elvégzett szűrés különösen fontos.

A diagnózis az állatorvosnál több lépésből áll. Gyakori az antigén gyorsteszt, amely a nőstény férgek jelenlétére utal; mikroszkópos vizsgálattal a keringő lárvák (mikrofiláriák) is kimutathatók; mellkasröntgen és szívultrahang segít felmérni a keringési terhelést és a féregterhelés következményeit. Negatív teszt sem jelent örök felmentést: a fertőződést követő hónapokban úgynevezett „ablakperiódus” van, amikor a kórokozó még nem mutatható ki, ezért a megelőzést és a kontrollt ütemezetten kell folytatni.

Létezik szívférgesség elleni tabletta​?

A megelőzés két pilléren nyugszik. Az első a rendszeresen, általában havonta adott belső megelőző kezelés, amely a lárvastádiumokat célozza, és megakadályozza, hogy kifejlett, keringést terhelő férgek alakuljanak ki. Ezt állatorvosi javaslat szerint a szezonban, sok helyen már egész évben érdemes adni, és indítás előtt célszerű szűrőtesztet végezni. A második pillér a csípések számának csökkentése: a külső, repellens hatású védelem (spray, spot-on vagy nyakörv megfelelő hatóanyaggal), a szúnyogaktív időszakokban történő séták időzítése, szúnyogháló és lakáskörnyezet-biztonság mind hozzájárulnak a kitettség mérsékléséhez. Fontos látni, hogy a riasztó hatás csökkenti a csípések számát, de nem helyettesíti a belső megelőző kezelést: a két megoldás együtt ad érdemi védelmet.

Ha a vizsgálatok igazolják a fertőzést, az állatorvos egyénre szabott kezelési tervet állít össze. A kifejlett férgek elpusztítása és a szervezetből való eltávolítása időigényes és kockázattal járhat, ezért gyakran előkészítő szakaszra van szükség a gyulladás mérséklésére és a keringés tehermentesítésére, majd kontrollált körülmények között következik az adulticid terápia. A gyógykezelés alatt elengedhetetlen a szigorú fizikai kímélet: a hirtelen mozgás a pusztuló férgek okozta emboliaveszélyt fokozhatja. A lábadozás hetei-hónapjai alatt a türelem és a kontrollvizsgálatokon való részvétel ugyanúgy a terápia része, mint a gyógyszerek.

Sok tévhit kering a szívférgességről, amelyek közül több kifejezetten veszélyes. Nem igaz, hogy „kistestű kutyát nem érint”: a betegség fajtától és testmérettől függetlenül kialakulhat. Nem igaz, hogy „a lakáscica védett”: a szúnyog nem tartja tiszteletben a bejárati ajtót, a csípés bent is megtörténhet. Nem igaz az sem, hogy „elég nyáron védekezni”: a klíma változásával a kockázati időszakok eltolódhatnak és hosszabbodhatnak. És végül: a „házi praktikák” (illóolajok, házi keverékek) nem nyújtanak megbízható védelmet, sőt macskáknál kifejezetten veszélyesek lehetnek.

Gazdiként a legfontosabb, amit tehetsz: kérj állatorvosi tanácsot a régióhoz illesztett, egész éves megelőzési tervhez; tartsd a havi belső megelőző ütemezést; gondoskodj a külső, riasztó védelemről a csípések csökkentésére; figyeld a finom jeleket (teljesítménycsökkenés, köhögés, mozgáskedv visszaesése), és ne halogasd a vizsgálatot, ha bármi gyanús. Ha eddig nem volt megelőzés, indulás előtt kérj szűrőtesztet, majd a javasolt időközönként ismételd meg. Ezzel a tudatos, kétlépcsős stratégiával a szívférgesség ma is hatékonyan megelőzhető, és megóvhatod a kedvencedet egy olyan betegségtől, amely kezelés nélkül súlyos, akár végzetes kimenetelű lehet.